2024. január 1-től az országosan bevezetésre került a kötelező visszaváltási díjjal ellátott termékek visszaváltási rendszere (DRS), mely számos kötelezettségekkel állította szembe a gyártókat is az elmúlt időszakban és sok kihívást tartogat még számukra a közeljövő is.
Az EU célja, hogy néhány éven belül az alumínium, PET és az üveg termékkategóriákban a visszagyűjtés aránya 90% felett legyen, ami egy rendkívül fontos lépés a fenntarthatóság felé.
A DRS-rendszer hatálybalépését a 2023 július 1-én rajtolt EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer) előzte meg, melynek alapvetése, hogy a termékek életciklusának végén a visszagyűjtés, hulladékkezelés, hasznosítás lebonyolításáért a gyártók vagy az első belföldi forgalomba hozók a felelősek. Ezen új rendszerek bevezetése elengedhetetlen, hiszen az évtizedek alatt felhalmozódott és megsokszorozódott hulladék mennyisége hatalmas környezeti terhelést jelent.
Tudtad?
Magyarországon évente több mint 3-3,5 milliárd darab italcsomagolás (DRS-rendszerbe tartozó) kerül forgalomba, melynek tömege körülbelül 160 ezer tonna.
Milyen termékekre vonatkozik a DRS jogszabály?
Minden olyan gyártónak, akik a tárgyév során 5.000 darab vagy annál több italterméket hoznak forgalomba, részt kell venniük a kötelező visszaváltási díjas rendszerben (DRS). Ennek érdekében minden olyan italterméket, amely:
- Műanyag, fém vagy üveg alapanyagból készült,
- 0,1 és 3 liter közötti űrtartalommal rendelkezik,
- Egyutas (nem újrahasználható) vagy többutas (újrahasználható) csomagolást használ.
- Kivételt jelentenek viszont a tejalapú készítmények csomagolásai, hiszen a magasfokú fehérjeszennyezettségükből fakadóan gyűjtésük és előkezelésük egyelőre még nem megoldható.
- A speciális formájú italcsomagolások nem esnek a DRS-rendszer hatálya alá, ha a MOHU az auditálás során megállapítja, hogy azok egyedi alakjuk miatt nem alkalmasak az automatával való visszaváltásra, de továbbra is kötelező EPR-díjat fizeti ezen termékek után is.
Milyen kötelességekkel kell szembenézni a gyártóknak?
A DRS rendszere elsősorban az GTIN/EAN azonosítás alapján fog működni, emellett elengedhetetlen lesz a kötelező logó használata is.
A kötelező jelölések útmutatója elérhető a MOHU hivatalos weboldalán, amely részletesen bemutatja a logók alkalmazási szabályait és követelményeit.
A DRS-rendszerre való átállásnak 2024. június 30-ig kell megtörténnie. Ezen átmeneti időszak alatt még forgalomba lehet hozni az új jelölés nélküli termékeket, de ezt követően július 1-től csak a visszaváltási díjas jelöléssel ellátott palackok kerülhetnek forgalomba, melyekre a MOHU jóváhagyta a regisztrációt. Azonban még jelölés és visszaváltási díj nélkül már forgalomba hozott italcsomagolások továbbra is elérhetők maradnak a boltok polcain, ugyanakkor ezeket nem lehet majd visszaváltani a REpontokon.
A rendszerre való átállás azonban a gyártók számára egy roppant összetett folyamat, mely számos szervezeti egységet érint a jogi osztálytól kezdve, IT csapatokon keresztül a csomagolástervezőkig.
Nem újrahasználható (egyutas) termékek jelölése:
|
Újrahasználható (többutas) termékek jelölése:
|
Mire kell figyelni a címkeváltás vagy felülcímkézés során?
A visszaváltás a megfelelő és jól látható jelölésekre építkezik, tehát elengedhetetlen lépés a címkeváltás vagy felülcímkézés, viszont a címkeváltás befolyásolhatja a visszaváltó automata (RVM) általi olvashatóságot. Fontos, hogy a címkén történő bármilyen változás esetén a terméket újra kell regisztrálni. Így a következő esetekben is címkeváltásra van szükség:
- Vonalkód helyének módosítása
- Vonalkód méretének változtatása
- Vonalkód színének változtatása
- Piktogram, logó elhelyezése a címkén
- Palack árnyalatnyi színváltoztatása
Abban az esetben, ha a csomagolás eredeti címkéjét nem lehet úgy módosítani, hogy az eleget tegyen a rendeletben fogalmazott követelményeknek, akkor a váltást öntapadó címkével kell kielégíteni. Fontos, hogy az új öntapadós címke teljes egészében, 100%-osan lefedje a régi vonalkódot, és szerepelnie kell rajta a rendelet által előírt kötelező visszaváltási díjas jelölésnek. Ha az új címke nem teljesen takarja el az eredeti vonalkódot, a visszaváltó automaták nem lesznek képesek leolvasni azt, így a palack nem kerülhet visszaváltásra.
A felülcímkézett palackoknak is kötelező a termékregisztráció, és mintapéldányt kell küldeni a MOHU részére a termékaudit céljából.
Ez a gyártóknak milyen költségekkel jár?
Az alábbi ábra szemlélteti a kötelezően visszaváltási díjjal terhelt termékek gyártóit érintő költségeket.
Nem újrahasználható (egyutas) termékek költségei:
- Visszaváltási díj (50 Ft/db): tárgyhónapban forgalomba hozott, kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék után kell havi rendszerességgel megfizetni a koncessziós társaság felé.
- Csatlakozási- és szolgáltatási díj: negyedévente kell fizetni a MOHU részére az általuk kiállított számla alapján. Ezek mértékének meghatározása a forgalomba hozott termékmennyiség x egységnyi díjtétele alapján történik.
- Fontos, hogy a visszaváltási díj összegét a számlán vagy nyugtán a termék árától elkülönítve kell feltüntetni.
Újrahasználható (többutas) termékek költségei:
- Csatlakozási díj: A csomagolás forgalomba hozatalát követően a gyártónak csatlakozási díjat kell fizetnie a MOHU felé az általuk kiállított számla alapján a kézhezvételtől számított 15 napon belül.
- Visszaváltási díj: a gyártó határozza meg, melyet az átadási ár mellett fel kell tüntetnie. A csomagolás visszaváltásakor a forgalmazó fizeti meg ezt az összeget a fogyasztó részére.
Önkéntes visszaváltási díjas termékek költségei:
- Régi betétdíjas rendszer folytatásaként értelmezhető.
- Nem szükséges csatlakozási- és szolgáltatási díj megfizetése a MOHU részére.
- Visszaváltási díjat a gyártó határozza meg, melyet kötelező feltűntetni az átadási ár mellett.
- A csomagolás visszaváltásakor a forgalmazó fizeti meg a visszaváltási díjat a fogyasztó részére.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a rendelet hatálybalépésével az 209/2005. (X.5.) Korm. rendelet, amely a betétdíj alkalmazásának szabályairól rendelkezett, hatályát veszti.
Azonban a kötelezettségek és feladatok mellett a visszaváltás szintén potenciális kockázat lehet, főként kereskedői szemszögből nézve. Amennyiben kevés visszavételi lehetőség áll rendelkezésre, vagy az automaták túlterheltek, esetleg a vásárlók informáltsága nem megfelelő, ezek a tényezők különböző vásárlói frusztrációkhoz vezethetnek. Ennek eredményeként nem csak a kereskedő, hanem akár a konkrét márka iránti elégedetlenség is megjelenhet.
Keress minket, ha szakértőink segítségét kéred a csomagolásaid kapcsán!
Források:
- mohu.hu/visszavaltasi-rendszer/gyartok
- njt.hu/jogszabaly/2023-80-20-22
- www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/elelmiszer-feldolgozas/106638-a-drs-termekek-jelolesere-es-forgalmazasara-vonatkozo-szabalyok
- magyarkozlony.hu/dokumentumok/9f8c864bb1741bc8a8c6fb7c104fe2b62e7363a2/megtekintes
- mohu.hu/media/hirek/2024-januar-1-tol-uj-italcsomagolas-visszavaltasi-rendszer-lesz-magyarorszagon.html
- trademagazin.hu/hu/rajtol-az-italcsomagolasok-orszagos-visszavaltasi-rendszere/